Mi is az a darázsgarázs, vagy rovartanya? Milyen élőnyéknek nyújt menedéket? Mi a haszna egy ilyen szerkezetnek? És hogyan lehet elkészíteni? Ezekre a kérdésekre szeretnénk válaszolni szórólapunkkal, mely letölthető INNEN. Egy rovartanyát elkészíteni nem bonyolult feladat, és a legtöbb esetben pénzbe sem kerül. Igényeink, és a rendelkezésre álló anyagok függvényében változatos formájú és méretű rovartanyát készíthetünk: van, aki csak egy kis zümmögésre vágyik a ház körül, mások ritka fajoknak kívánnak menedéket nyújtani, a gazdálkodók saját hasznuk érdekében telepítenek rovartanyákat.
„ROVARTANYA” avagy „DARÁZSGARÁZS”
A „darázsgarázs” elsősorban a magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszköz, melyben a kártevőket pusztító ragadozó rovarok is szívesen megtelepszenek, így kevesebb vegyszerre van szükség.
Ezeknek a menedék és szaporodóhelyek a kihelyezésével növelhető a beporzó és ragadozó rovarok száma és változatossága. Minél változatosabb beporzókat tudunk kertünkbe csalogatni, annál több növény esetében észlelhető a kedvező hatás. Az eltérő testmérettel és különböző felépítésű szájszervvel rendelkező fajok, más és más alakú, méretű és felépítésű virágok beporzására képesek, illetve eltérő időjárási feltételek mellett képesek beporzást végezni. Jelenlétükkel egyúttal a biológiai változatosság fenntartását is segítjük, hiszen így ritka vagy védett fajok fennmaradásához járulhatunk hozzá.
HOGYAN KÉSZÍTHETŐ „ROVARTANYA”?
Lehetőségeinktől függően különböző méretű rovartanyákat készíthetünk, a kisebb, fára akaszthatótól a szekrény nagyságúig, vagy akár egész hatalmasat is. A lényeg, hogy a rendelkezésre álló vázat (ami akár egy régi polc is lehet) megfelelő természetes anyagokkal töltsük ki, minél több és változatosabb költőüreget, menedékhelyet kínálva a rovaroknak.
Az üreges növényi szárak, elsősorban a nád, tökéletes szaporodóhelyet kínál a legtöbb magányos méhfaj számára. Fontos, hogy az üreges szárak végei simára legyenek vágva, ne legyenek töredezettek.
Más fajok inkább fába fúrt üregeket részesítenek előnyben. Számukra gerendavégbe, rönkdarabba fúrhatunk megfelelő átmérőjű (3 – 10 mm) és mélységű (3 – 10 cm) lyukakat. Mivel a kisebb termetű méhfajok gyakoribbak, így a kisebb átmérőjű csövecskék valószínűleg kedveltebbek lesznek.
A kaparódarazsaknak vályogtéglát, vagy egy agyaggal betapasztott rekeszt kínálhatunk.
Sok rovar bújik szívesen a lazább növényi részek közé – számukra avart, forgácsot, kéregdarabokat vagy kisebb gallyakat halmozhatunk fel.
Ismét más fajok a fahasábok, kövek-cserepek közötti résekbe húzódnak meg szívesen akár a kánikula, akár a fagyok elől.
Minél változatosabb anyagokból állítjuk össze „rovartanyá”-nkat, annál több faj talál majd benne otthonra!
További hasznos tanácsok:
Egyszerű menedék magányos méhfajoknak: http://www.mme.hu/darazsgarazs_keszites
Rovarok a természetbarát kertben: http://www.mme.hu/darazsgarazs-es-bogartanya
